Öt osztály közössége, összesen 124 végzős diák búcsúzott a felhőtlen diákévektől. Az öt osztályból összesen kettő volt liceum, egy román és egy magyar élelmiszeripari technikus, a másik három szakosztály. Egy román és egy magyar nyelvű pék és sütőipari szakmunkás, hús és halfeldolgozó osztály, valamint egy magyar nyelvű elektronikai osztály. Habár a szakosztályos diákok még néhány hétig folytatják tanulmányaikat, az iskola hagyományait ápolva a ballagási ünnepség egyszerre zajlott.
Buda Ildikó igazgatónő román és magyar nyelven szólt az egybegyűltekhez, beszédében hangsúlyozta, hogy a sikerért, a tudásért mindig meg kell harcolni, s hogy ne keressék az igazi munka és teljesitmények nélkül kiadott bizonyitványok csalóka világát. Was Albert szavait idézte: „Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni anélkül, hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.”
Az igazgatónő beszéde után az osztályfőnökök átadták a tanulmányi és egyéb versenyeken elért eredmények jutalmát. A végzősök nevében az utolsó magyar tagozatos liceumi osztály képviselője, Simon Stefánia búcsúzott. A tizenegyedikesek is kedves szavakkal, lelki útravalókkal látták el a végzősöket és következett a hagyományos kulcsátadás.
Az ünnepség záró momentumaként a Gaudeamus eléneklése után, minden diák a magasba repítette - a szabadon szárnyalás jelképeként - a színes lufikat.